Idén a Pápai Tárlat 12 éves Csipkerózsika-álmából éledt újra, Kerpel Péter, Tóth Kálmán és Kocsis Gyula kezdeményezésének köszönhetően. Ők hárman voltak azok, akik beszélgetni hívták a helyi vagy pápai kötődésű alkotókat, azzal a céllal, hogy a város képzőművészeti élete méltó legyen régi híréhez. Több tervük is van, de az első az volt, hogy ismét legyen Pápai Tárlat. És így lett.

Ebben az újrekezdében partner volt a Pannonia Reformata Múzeum, mely elegáns időszaki kiállítási terével a régi tárlatok hangulatát idézi, s van déjà vu-je a látogatóknak az alkotások kapcsán is. Hiszen itt vannak az oly jól ismert nevek, sajnos hiányoznak néhányan, ám hatnak az utódokra, így tovább élnek a helyi művészek képeiben, gondolataiban, emlékeiben.
A megnyitónak az Ótemplom adott otthont. Kocsis Gyula köszöntötte a megjelenteket, majd Köntös László gyűjteményi igazgató mondta el gondolatait. Mindenekelőtt kiemelte, hogy nagy öröm, hogy otthont adhattak ennek a kiállításnak, s azt is kiemelte, miért.
- A pápaiság lehet márkanév, lehet brandnév, mindaz, ami az identitásunk elvehetetlen és megalapozó része. Ez a kiállítás arról beszél, ami a miénk. Hatalmas dolog ez a globalizációban, hiszen a lokalitás, a helyhez kötődés segít újra megérteni, újra megfogalmazni saját magunkat, s ez fog bennünket megtartani - mondta.
- Ünnepelni jöttünk - mondta Hegyeshalmi László kurátor, művészettörténész, aki szólt a pápaiak tárlatának múltjáról is. A hírlapok tanúsága szerint 1921-ben már volt ilyen kiállítás, az akkori Kaszinóban. Megköszönte mindazok áldozatos munkáját, akik szenvedéllyel, áldozatválallással, lokálpatrióta hittel újraindították ezt a már elveszni vélt szép hagyományt.
A kiállításban a kézzel megmunkált fa jól megfér a neoavantgárd örökséggel. Gesztusfestészet a figurális művekkel, profán a szakrálissal. Különösen megragadó a tárlat személyessége. Érezhetjük A. Tóth Sándor figyelő tekintetét, aki nemcsak egyszerű tanára volt a szárnyaikat bontogató művészeknek, hanem hatalmas gondoskodással és odafigyeléssel hozta ki növendékeiből a legjobbat. Biztosan mosolyog most.
A megnyitó után aztán mindenki megnézte a tárlatot, s nem csupán kiállításmegnyitó volt ez, hanem közösségi alkalom is, a művészek és művészetbarátok találkozója. A DRETGY Pannannonia Reformata Múzeuma ismét közösségi kezdeményezést felkarolva segítette a találkozást.

Képgaléria: https://www.pannoniareformata.hu/hirek/archiv-kepgaleriak/talalkozasok/Papai-Tarlat-2024--210

Horváth Andrea

gyűjteményi tudósító