Elfeledett kincsek nyomában – különleges római érmék kerülnek elő a Pannonia Reformata Múzeumban
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Pannonia Reformata Múzeumában jelenleg nagyszabású munka zajlik: közel négyezer ókori érme kerül korszerű leltárba és digitális feldolgozásra.
A Pannonia Reformata Múzeum éremgyűjteményének feldolgozását Gosztonyiné Benedek Hajnalka gyűjteménykezelő koordinálja. A teljes anyag revíziója a Laczkó Dezső Múzeum munkatársaival kezdődött, majd Győrffy-Villám Zsombor folytatta, s most a munkát Varga Máté régész–numizmata végzi, aki elsősorban a római kori pénzekkel foglalkozik. Bár az érmék jelentős részét már évtizedekkel ezelőtt meghatározták, ezek az adatok sok esetben csak vázlatosak voltak. A mostani feldolgozás során minden darab a mai szakmai elvárások szerint kerül rögzítésre: ellenőrzik a korábbi meghatározásokat, és olyan új -ben adatokkal egészítik ki őket, mint a súly, az átmérő, a verési hely és a lehető legpontosabb keltezés. Az adatok kiegészítése után minőségi műtárgyfotók készülnek, amelyek az adatokkal együtt a HUNTÉKA múzeumi katalógusba kerülnek feltöltésre, és ezáltal a honlapunkon keresztül nyilvánosan is elérhető a kutatók és a nagyközönség számára.
A gyűjtemény római érméi uralkodók szerint rendszerezve kerülnek feldolgozásra, jelenleg a Krisztus utáni 3. század császárainak pénzei vannak soron. Egyes uralkodóktól több érme is fennmaradt, míg másoktól csupán egyetlen példány található a gyűjteményben – ez a ritkaságukra is utal. A bronz- és ezüstérmék állapota változó, a kopott darabok mellett meglepően szép, jó megtartású pénzek is előkerülnek. Országos viszonylatban a pápai gyűjtemény jelentősnek számít, tudományos értéke kiemelkedő.
A feldolgozás során egy különösen izgalmas felfedezés is napvilágra került. A régi, kézzel írt cetlik egyikén egy első pillantásra jelentéktelennek tűnő megjegyzés szerepelt: „Visnye leletből”. A szakember számára azonban ez azonnal ismerősen csengett. Visnye egy Somogy megyei település, ahol a szakirodalom szerint mintegy száz évvel ezelőtt egy jelentős római kori éremlelet került elő. A korabeli feljegyzések alapján a lelet létezéséről tudtak, ám az érmék nagy része soha nem került közgyűjteménybe: szétszóródtak, magánkézbe kerültek, nyomuk veszett.
Éppen ezért különleges jelentőségű, hogy a Pannonia Reformata Múzeum gyűjteményében mára mintegy 200 olyan érme azonosítható, amely bizonyíthatóan ehhez a visnyei lelethez tartozik. Ezek mind ezüstpénzek, túlnyomórészt a Krisztus utáni 3. századból, és állapotuk feltűnően jó. A veretek viszonylagos épsége arra utal, hogy az érmék nem voltak hosszú ideig forgalomban, feltehetően röviddel a kibocsátásuk után rejthették el őket.
A visnyei lelet darabjainak „újrafelfedezése” nemcsak a pápai gyűjtemény értékét növeli, hanem a római kori pénzforgalom és kincselrejtési szokások kutatásához is fontos adalékot szolgáltat. Egy olyan, sokáig elveszettnek hitt történet rajzolódik ki újra, amelynek darabjai most, évtizedek múltán, ismét múzeumi környezetben válnak hozzáférhetővé a kutatás és a nagyközönség számára.
Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító