Amikor a közösség mesél
Különleges találkozásra hívtuk látogatóinkat a Közel hozzánk című időszaki kiállításunkban: ezúttal maguk a tárlaton bemutatott göcseji református közösségek tagjai vállalták a tárlatvezető szerepét. A vendégek így nemcsak a fényképeken és a kiállított tárgyakon keresztül ismerhették meg a gyülekezetek múltját és jelenét, hanem személyes történeteken, emlékeken és élményeken keresztül is közelebb kerülhettek hozzájuk.
A Pannonia Reformata Múzeumban október 8-án megnyílt Közel hozzánk című kiállítás a Dunántúli Református Egyházkerület Őrségi Egyházmegyéjének négy göcseji gyülekezetét, Kustánszeg, Csonkahegyhát, Milejszeg és Becsvölgye reformátusságát mutatja be. A régi, akár közel százéves fényképek mellett a mai közösségekről készült felvételek is helyet kaptak, így a látogatók egymás mellett fedezhetik fel a múlt és a jelen arcait. A fotókat a gyülekezetek életéből származó tárgyak egészítik ki.
A kiállítás létrehozásakor fontos szempont volt, hogy a bemutatott közösségek ne csupán témái, hanem aktív résztvevői is legyenek a tárlatnak. Ezt a szemléletet nevezzük részvételiségnek: a forrásközösség tagjai saját tudásukkal, emlékeikkel és történeteikkel járulnak hozzá ahhoz, ahogyan múltjukat és jelenüket megmutatjuk.
Az alkalom elején Ősz Attila muzeológus köszöntötte a résztvevőket, majd a göcseji vendégek vették át a szót. A fényképek előtt állva egy-egy arc, helyszín vagy régi esemény személyes emlékeket idézett fel. Így a látogatók olyan történeteket is megismerhettek, amelyek nem feltétlenül olvashatók ki egy képből, mégis hozzátartoznak annak valódi jelentéséhez.
Petró József, Becsvölgye, Kustánszeg és Csonkahegyhát református lelkipásztora arról beszélt, milyen különleges érzés volt a gyülekezeti tagoknak is viszontlátni önmagukat és közösségük korábbi generációit. A régi és a mai felvételek egymás mellé helyezése jól érzékelteti a változásokat, ugyanakkor a folytonosságot is.
„Ma is vannak emberek a gyülekezetben, tehát nem szűnt meg, hála Istennek. Azt is lehet látni, hogy azért van fogyás, de vagyunk. A múlt és a jelen kapcsolódik össze, és gondoltunk a jövőre is” – fogalmazott a lelkipásztor.
Göcsej a Dunántúl sajátos református szigete, ahol az aprófalvas településszerkezet ellenére máig élnek azok a közösségek, amelyek generációkon keresztül őrzik hitüket és hagyományaikat. Petró József a gyülekezeti élet egyik legfontosabb értékeként az összefogást emelte ki: a kisebb közösségekben a közös alkalmak, rendezvények megszervezése ma is sokak együttműködésével történik.
A személyes tárlatvezetés során a kiállított tárgyak is új jelentést kaptak. Különösen kedves emlékeket idézett fel a lelkipásztorban elődje, Kolozsvári István palástja, valamint a milejszegi templomból származó pad. Ezek a tárgyak nem csupán a gyülekezetek egykori életének emlékei, hanem a személyes és közösségi emlékezet hordozói is.
Horváth Andrea
gyűjteményi tudósító