"Táncra ítélem magamat" - Fotókiállítás Foltin Jolán emlékére
Szeretettel hívjuk és várjuk a kedves érdeklődőket június 10-én, kedden 17 órától a Pannonia Reformata Múzeum új időszaki kiállításának megnyitójára.
Szeretettel várunk mindenkit a Pannonia Reformata Múzeum, a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület és az NKA Halmos Béla Programiroda közös szervezésében megvalósuló Foltin Jolán emlékére rendezett fotókiállítás megnyitójára.
Időpont: 2025. június 10. kedd, 17.00 óra
Helyszín: Pannonia Reformata Múzeum-Ótemplom
A kiállítást megnyitja: Halászné Kapcsándi Szilvia, a Múzeum gyűjteményi igazgató-helyettese, múzeumvezetője
A kiállítást méltatja: Heizer Zoltánné, az Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola igazgatója
A megnyitón közreműködik: A Vadvirág Néptáncegyüttes, A P.R.K. Tánc-Lánc Alapfokú Művészeti Iskolájának Napraforgó csoportja, Németh Dénes és zenekara
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus-rendező, táncművész, táncpedagógus életművére Eifert János, Kádár Kata, Korniss Péter, Kis Ferenc és Rácz Gabriella fotóival emlékezünk a 2025. június 10-én ünnepélyesen megnyíló kiállításon.
Fotográfusok: Eifert János, Kádár Kata, Korniss Péter, Kis Ferenc, Rácz Gabriella
A kiállítás szerkesztői: Liber Endre, Salamon Ferenc
A kiállítás megtekinthető: 2025. augusztus 8-ig, az Időszaki kiállítási térben, a Múzeum nyitvatartási idejében!
Várjuk szeretettel az érdeklődőket!
A kiállítás a Pannonia Reformata Múzeum, a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Foltin Jolán (Budapest, 1943. szeptember 13. – Budapest, 2019. október 27.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth– és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus-rendező, táncművész, táncpedagógus. 1943-ban született Kőbányán, itt nevelte fel őt egyedül édesanyja, Foltin Ida, aki Szabadkáról származott. A néptánccal még gyermekkorában, Kőbányán találkozott először.
Közel hat évtizedes aktív tevékenysége rendkívüli a magyar néptánckultúra modern kori történetében: pedagógiai és módszertani munkája teremtette meg a műfaj szervezett utánpótlásának lehetőségét, országos, sokgenerációs hálózatát. A Magyar Művelődési Intézet munkatársaként kollégáival ő alapította meg az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet. Módszertani kiadványait a mai napig használják óvodákban, iskolákban táncpedagógusok országszerte. Gyermekeknek készült színpadi művei egyedülállóak a magyar táncművészetben. Foltin Jolán volt az egyik kitalálója és szervezője az első budapesti táncháznak, az első – a mozgalom későbbi névadó — eseményének egyik házigazdája.
Életművét a magyar népművészethez, folklórhoz való viszonya, mély ismerete és különleges megközelítése határozta meg. Műveiben emberi történeteket , kapcsolatokat , sokszor női sorsokat fogalmazott meg: korát megelőző bátorsággal beszélt nőként a nőkről; társas és társadalmi szerepeinkről, együttélésünk vélt, vagy valós szabályairól, a Kárpát-medence történelmének kiszolgáltatott emberéletekről. Anyanyelve a folklór volt, de ezt a nyelvet olyan személyes, alanyi beszédmóddal használta, hogy az műveiben költészetté vált.
Alkotói életének két fő színhelye és műhelye a Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes (melynek tagja 1960-tól, művészeti vezetője 1982-91-ig, mentora haláláig volt ) és a Honvéd Táncszínház, ahol több évtizeden keresztül, annak megszűnéséig, alkotta olyan jelentős műveit, mint az Asszonyok könyve, Harangok, a Lagzi, Ki népei vagytok, Bartók útjain, A tánczmester.
Koreográfus tanítványai sokasága képviseli alkotói látásmódját, hatása az utána jövő generációkra megkérdőjelezhetetlen. Közösség-teremtő személyiségének ereje példaadó.
Műveinek sokszor nyújtottak alapanyagot, ihletet olyan jelentős magyar írók, mint Kiss Anna, Kormos István, Nagy László, Szilágyi Domokos, Szakonyi Károly, Dobozi Eszter, Balogh Robert. Életének utolsó évtizedében független alkotóként dolgozott, elsősorban tanítványaival: a MÜPA és a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2016-ban mutatta be Elmúlik/ Táncdráma a kitelepítések idejéből és 2018-ban Feketetó című műveit. Mozgékony, kiapadhatatlan alkotói tevékenységére jellemző, hogy 2014-ben, hetvenegy éves korában, a Táncművészek Szövetsége az Évad legjobb alkotója díjjal tüntette ki.
Forrás: Wikipédia
