Akik hisznek a betű és a papír erejében


Akik hisznek a betű és a papír erejében

Mi a feladata a könyvtárnak és a levéltárnak a Pápai Református Gyűjteményekben – hivatalos nevén a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben? Melyek a specialitásai egy egyházi közgyűjteménynek és vajon mit hoz számukra a XXI. század?

Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ Mátyus Aliz, a Kávéházi beszélgetések ötletgazdája és szervezője a januári összejövetel vendégeivel, Hudi József levéltárvezetővel és Mezei Zsolt könyvtárvezetővel.

Hudi József 1979-től a megyei levéltárban dolgozott, az 1980-as évek elején ismerte meg közelebbről a levéltárat, amikor Kövy Zsolt felkérésére több kollégájával együtt segített összeszerelni a pápai egyházkerületi levéltár Salgó-Dexion polcrendszerét. Később kutatóként is megfordult a Gyűjteményekben és úgy látta, hogy nagy tudású, hihetetlen elhivatottsággal és szakértelemmel megáldott szakemberek méltatlan körülmények közt végezték munkájukat. 1998 őszén Köntös László gyűjteményi igazgatót felkeresve megtudta, hogy az egyházkerületi levéltárban van betölthető levéltárosi állás. 1999 elejétől kezdve ő is tagja lett a Pápai Református Gyűjtemények csapatának, s a levéltár vezetőjeként szerencsésnek vallja magát, hogy azt csinálhatja, amit nagyon szeret, a munkája tölti ki az életét, hisz szabadidejében is kutat, szerkeszt.

A levéltári anyagot iratfolyóméterben mérik, nálunk 400 iratfolyóméternyi irat van, ez talán nem tűnik soknak, de pótolhatatlan értéket képvisel. Mi őrizzük az egyházkerület, az egyházmegyék és az egyházközségek iratanyagát, de személyes dokumentumok és világi iratok, például középkori oklevelek és periratok is megtalálhatók a levéltárban. Az iratrendezés, az anyagok begyűjtése, jegyzékek készítése mellett fontos a kiadványkészítés is."

A beszélgetésben a kiadványok kapcsán szó esett az Acta Papensiáról, a Pápai Református Gyűjtemények Közleményeiről, mely 2001 óta félévenként jelentkezik, összevont számmal. Mint kiderült, a periodika ötlete Hudi József és Mezei Zsolt egyik közös kávézása során merült fel, s megjelentetése abból táplálkozott, hogy a Gyűjtemények feladata nem merülhet ki a múlt eredményeinek megőrzésében, hanem tudományos műhellyé kell válnia.

Mezei Zsolt 1995-ben egy atyai jóbarát révén hallott arról, hogy gyűjteményi könyvtárost keresnek. Épp akkor töltötte katonaidejének utolsó hónapjait, felkereste Köntös Lászó igazgatót, aki örömmel fogadta jelentkezését. Történt ez 24 éve, s ma is fontos számára, hogy egyházi közgyűjteményben dolgozhat, hisz ez találkozik értékrendjével, elveivel. Az államosítás után, a szocializmus idején tulajdonképp a könyvtár volt az, ami biztosította a Kollégium jogfolytonosságát, őrizte az egykori komplex református intézményrendszer hagyatékát.

A gyűjteményi könyvtár több funkciójú. Egyrészt őriz egy értékes, muzeális állományt, például középkori  kódexeket, kéziratokat és köteteket. Márészt a Pápai Református Teológiai Akadémia hallgatóinak és a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma diákjainak könyvtára, de természetesen a városból is nagyon sokan látogatják az intézményt. Az állományunk kapcsán nehéz pontos adatot mondani, hisz még mindig nagyon sok feldolgozásra váró kötetünk van, de körülbelül 140 ezer könyv van a birtokunkban."

A beszélgetés során szó esett a jelen kor kihívásairól is. Hudi József elmondta, hogy hisz a levéltár jövőjében. A felgyorsult digitalizáció miatt az iratanyagok jó része hozzáférhető már az interneten, ám ők továbbra is kutatják és gyűjtik azokat a dokumentumokat, amik fellelhetők még a gyülekezetekben. Mezei Zsolt osztja Toldy Ferenc irodalomtörténész gondolatát, miszerint a könyvtáros az, aki a halott könyvanyagba életet lehel. Hiszi, hogy a nyomtatott könyv nem tűnik el, megmarad a papír, mely, ahogy Köntös László igazgató szokta mondani, már bizonyított.

Horváth Andrea (gyűjteményi tudósító)

Képgaléria